Talán mehetnénk együtt tovább, vagy megtehetnénk egy darabka utat együtt

Ott táncolunk egymagunkban szomorú színpadunk közepén.

(Popper Péter)

Nagy melegek vannak. Még tart a nyár. Az egyik lábunkkal a Balatonban vagyunk, a másikkal már megindultunk hazafelé. Folytatjuk az utunkat, a kötelességeinknek igyekszünk megfelelni, vagy az álmaink megvalósításához fogunk hozzá, vagy éppen folytatjuk a megkezdett utat.

Vannak, akik számot vetnek, vagy már számot is vetettek azzal, mit értek el az előző évben, és vannak, akik elégedettek az eredményeikkel, míg mások nem.

Néhányunkban biztosan felmerül a gondolat: talán másképpen kéne! Másképpen kéne dolgozni, másféle erőfeszítéseket kéne tennünk, másképpen kéne gondolkoznunk, viselkednünk, másféle szokásokat kéne felvennünk, vagy egyszerűen csak azt szeretnénk, ha nem ismétlődnének a kudarcaink, a sikereink viszont igen.

 

Aki nem változtat irányt, oda jut, ahová tart.

Nyilván vannak sokan, akiknek az megfelel, mert jó irányba tartanak, vagy abban hisznek, hogy jó irányba tartanak. Azt gondolják, abban hisznek, hogy oda érkeznek meg, ahová szeretnének. Sokan vannak, akiknek ez bejön. Nyilván.

Vagyunk aztán mi, szintén sokan, akik nem táplálunk ilyesfajta illúziókat. Ismerjük a folyamatok esetlegességét, és tisztában vagyunk azzal is, hogy a gondolataink, érzéseink, cselekedeteink nem múlnak el következmények nélkül, és a körülmények is bármikor változhatnak.

A legtöbbször még abban sem lehetünk biztosak, hogy ha reggel pulóver nélkül megyünk el otthonról, nem fogvacogva térünk majd haza.

A hozzáértők számára nem túl nehéz kiszámítani egy rakéta röppályáját. Aztán kilövik a földről, és az a megfelelő időben megérkezik a Holdra, ha a Hold volt a cél. Ám az út során állandóan módosítaniuk kell a rakéta pályáját, mert ha ezt nem tennék, a rakéta elkerülné, eltévesztené a Holdat.

Így van ez. Aki nem változtat irányt, oda jut, ahová (éppen) tart.

Mi már készülünk a következő szezonra. Vizsgálgatjuk a lehetőségeinket, átgondoljuk terveinket és a naptárunkat is előszedtük már. Ami minket illet, szeretnénk minél több programban részt venni, folytatni a megkezdett Szülők Akadémiája sorozatokat, és készen állunk arra is, hogy újakat kezdjünk. A naptárunk lassan teli lesz időpontokkal, és csak abban reménykedünk, hogy nem kerüli el azok figyelmét ez a bejegyzés, akikkel jó lenne együttműködni.

Mert még fél lábbal a Balatonban állunk ugyan, de nem maradunk ott örökké.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük